Népszava | "Mikor még kiskölyök voltam,/ Ötéves srác,/ Csak a cirkusz érdekelt....", énekli Hobo a Circus Europa című dalában. A vonzódás máig megmaradt, s most valóra is vált. Hobóé lesz három napon át a porond, amit Békéscsaba után erre az alkalomra a Városligetben felállítanak. Circus Hungaricus címmel új lemezének anyagából Vidnyánszky Attilával műfajteremtő előadást teremtett, ami most szombattól mutatkozik be a fővárosban. Ott lesz vele Fellini, Chaplin, Cipolla, és sokféle cirkuszi népség.

-Békéscsabán nagy sikerrel ment, most május 29-30-31-én a Városligetbe költözik a különleges produkció, amelyben a kemény rock frigyre lépett a cirkusszal. Mi volt az előzmény?

-A tavaly megjelent Circus Hungaricus című lemezem szerkesztése közben, mikor a hatvannál több dalszöveget meghúztam huszonötre, Vidnyánszky Attilának jött az az ötlete, abból a huszonötből úgy állítsam össze a lemezt, hogy a cirkusz legyen a fő témája. Tudta rólam, hogy a cirkusz gyerekkori álmom, régóta szerettem volna cirkuszi előadást csinálni. Ráadásul valaha bohóc is voltam...

-A harminc év előtt Rum pum pumm néven megalakított bohóctársulatára gondol?

-Rövid életű kezdeményezés volt, de a vágyam a cirkusz iránt azóta sem csappant. Az elképzelés mellé odaállt a debreceni Csokonai Színház és a békéscsabai Jókai Színház is, s így megvalósulhatott az, amit elképzeltünk az új lemezem alapján Circus Hungaricus címmel. Békéscsabán áll a Porondszínház - amely most hét végére felköltözik a Műjégpálya mellé -, s Vidnyánszky Attila arra a színhelyre találta ki a sokszereplős cirkuszi produkciót.

-Ami tehát nem azonos a monodrámával, amit már korábban színpadra állítottak együtt a lemez alapján.

-Amikor Attila meghallgatta a lemez anyagát még demó formában, elhatározta, hogy valamit kitalál belőle színpadra. Elsőnek így született meg a Circus Hungaricus monodramatikus formája, amit Debrecenben és a Budapesti Kamarszínházban be is mutattunk, s ami műsoron van most is. A cirkuszi forma később született, ehhez az anyagi segítséget és a színészeket, táncosokat a két színház adta. Attila úgy alakította ki az előadást, hogy bejátszatja az egész cirkuszi sátrat, így a Circus Hungaricus című 26 szereplős mutatvány állandó mozgásban van.

A színészeken és táncosokon kívül porondra lép a budapesti Alternatív Cirkusziskola Hippodrom nevű társulatának hat artistája is Bóna László vezetésével. Ráadásul ott vagyunk mi, a Hobo és bandája nevű új zenekarom öt zenésszel, s mindennek a csúcsaként az előadás egyik főszereplője Oleg Zsukovszkij, az orosz mozgásművész zseni. Ő játssza Cipollát.

-A lemez szövegei és zenéje rendkívül erős, mi az, amit egy állandó mozgásban lévő porond hozzáadhat az előadásához? Nem szórja szét a figyelmet?

-Az előadás a lemez dalai köré formálódik, és Attila úgy találta ki a színészi-táncos-artista jelenléteket, hogy az a szövegekben rejlő belső dramaturgiát bontsa ki. Ez egy összefüggő történéssor, ami kifejezi azt a világot, ami megjelenik a dalokban. A lemez maga is egy ívet ír le, indul a Circus Europa című dallal és a Circus Hungaricusszal ér véget, közte pedig sok figura és szereplő bukkan fel, például az imént említett Cipolla is. A porond történéseit azonban Attila úgy állította be, hogy azok nem a dalokat illusztrálják, hanem saját, önálló cirkuszi életüket élik. Cipolla és csapata, az artisták, a zenészek mellett színen van egy család, s ők mindahányan teljesen interaktív kapcsolatban vannak. Hol egymás ellen, hol egymás mellett, hol egymásért történnek a dolgok, miközben én énekelem a lemez 15 dalát.

-Csörgősipkában?

-A bohócsapka is előkerül egy idő után - csörgők nélkül -, mert magam is felöltöm a bohócjelmezt, de ez is egy adott pillanat dramaturgiai fordulata. A porondon történtek látványához még két nagy kivetítő is tartozik, ezeken jelenik meg - a dalokban is felbukkanó - két halhatatlan ismerője a bohóc lényegének, Charlie Chaplin és Federico Fellini. Jelentek villannak fel a Rivaldafényből és a Bohócokból. A filmbejátszásokon kívül ezeken a kivetítőkön jelenik meg egy-egy arc a porondon játszó csapatból, Cipolla pedig olykor megkaparintja a kamerát, s ez szintén egyfajta játékot jelent a kivetítőkön.

-A hírek szerint fantasztikus meglepetés az est vége, amikor a cirkusz átalakul hajóvá. A pesti vendégjátékon is jön a Noé bárkája-jelenet?

-Lényegében akár Noé bárkájának is mondható, együtt építik fel az előadás résztvevő, s elhajóznak rajta valamennyien a jó lelkiismeretű emberek szigetére, de valójában úgy hívják, hogy a Bolondok hajója. Az egyik szövegemben szerepel, hogy "A Bolondok hajója lepukkadt bár, a Bolondok hajója mindenkit vár, a Bolondok hajója még nyitva áll...". Innen és egy könyv ihletésére találtuk ki a cirkuszi előadás végére a hajót. Mindketten olvastuk Sebastian Brant Bolondok hajója című könyvét, amely nagyságrendben Villon Nagy Testamentumához fogható irodalmi mű. Brant hajójára száztizenegy féle bolond száll fel... Az előadás végén elképesztő ennek a hajónak a megjelenése, árbockosárral, vitorlákkal, amiket fúj a szél. Brutálisan néz ki, a szó legjobb értelmében.

-Vidnyánszkyval könnyű egy húron pendülniük?

-Tíz éve dolgozunk együtt, azóta minden estemet, színpadi előadásomat ő rendezi. A Vadászatot például Beregszászon mutattuk be, ahol Attila színházi rendező volt. De vele készült az Adjatok a kutyáknak húst című Viszockij-estem, az Akasztottak balladája című Villon-estem, a Ballada a senki fiáról című Faludy-estem, a Tudod, hogy nincs bocsánat című második József Attila-estem is.

-Lapunknak a lemeze megjelenésekor elmondta, újabb tervek foglalkoztatják. Foglalkoztatják még mindig?

-Az Utcazenészek és a Gulág témája mellé még egy harmadik terv is bejött, egy kétszereplős dramatikus estté, ahol Marina Vlady és Viszockij jelenne meg. Az Utcazenész már szinte készen van, a Gulághoz és Viszockijékhoz pedig már megvan az óriási háttér anyag. Nemsokára eldől, melyik lesz a legközelebbi produkciónk Vidnyánszky Attilával.